A Green Inno Solutions Kft. bemutatkozik 

Cégünk azzal a céllal jött létre, hogy megvizsgálja, lehetséges-e legalább néhány, a növényvédelmben használt közepes vagy magas kockázati besorolású készítmény kiváltása valamilyen természetes, a környezetre és emberi egészségre nem ártalmas alternatívával. Régóta ismert, hogy néhány (gyógy-)növény olyan másodlagos anyagcseretermékeket állít elő, melyek erős antimikrobiális (antifungális és antibakteriális) hatással bírnak. Munkánk során ilyen tulajdonságú illóolajok hatását vizsgáljuk, a megfelelő illóolaj-kompozíciót megalkotva az olajból vizes emulziót készítünk úgy formulázva, hogy az stabil maradjon, könnyen kijuttatható legyen.

Ökológiai gazdálkodás

Elkötelezettek

 vagyunk a fenntaratható módon történő, egészséges élelmiszerek előállítása mellett. Fontosnak tartjuk az ökológiai gazdálkodást végzők munkáját, termékeinkkel segíteni szeretnénk a mindennapjainkban. Célunk tehát, hogy termékeink ökológiai gazdálkodásban is felhasználhatók legyenek.

A Green Inno Solutions Kft. 2016-ban jött létre Nyíregyházán azzal a céllal, hogy megvizsgálja a következő kérdést: lehetséges-e a növényvédelemben használt, szintetikus, jellemzően egy támadáspontra koncentráló hatóanyagok kiváltása valamilyen természetes, növényi eredetű hatóanyaggal. A cég elkötelezett a fenntartható, modern, divatos kifejezéssel élve „zöld” megoldások mellett; támogatja az ökológiai gazdálkodás térhódítását. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az ország vezető gyümölcstermelő régiója, így a cég elsősorban a gyümölcsfák védelmének lehetőségeit vizsgálja és próbálja elsőként itt segíteni a termesztőket.

Célunk továbbá a Gazdákkal aktív kapcsolat tartása, a mindennapi problémáik, ezen keresztül a megye gyümölcstermesztésében vagy akár általában a helyi mezőgazdaságban felmerülő kérdések azonosítása, és természetesen ezekre válasz keresése. Mivel a kérdéskör összetett, gyakran tudományterületek határmezsgyéit érinti, így együtt dolgoznak termelők, hobbi kertészek, de tagja a csapatnak vegyész, közgazdász, mezőgazdasági gépész, biológus, mezőgazdasági szaktanácsadó és növényorvos is. Sok esetben más cégek, szolgáltató laboratóriumok, egyetemi hallgatók közreműködésével sikerült kérdéseket megválaszolnunk. Ezúton is köszönjük szépen minden segítőknek a fáradozásait!

Zöldebb jövő

Az Európai Unió 2030-ig jelentősen csökkenteni kívánja a növényvédelemben felhasználható készítmények körét és mennyiségét, hozzájárulva ezzel egy egészségesebb élelmiszer- és környezet megteremtéséhez. A „termelőtől a fogyasztóig” programról részletesebben itt olvashat.

Az ökológiai gazdálkodásról röviden

Földünkön a mezőgazdasági területek terjeszkedése és egyre intenzívebb mivolta kockázatot jelent a környezetünkre a természetes élőhelyek méretének és a biodiverzitás (élővilág sokszínűsége) csökkentésével (Van Der Sluijs 2015.), vízszennyezéssel és az üvegházhatású gázok kibocsátásának emelkedésével. Ennek a hatásnak a csillapítására több lehetőség is rendelkezésre áll, mint az új területek bevonásának csökkentése, vagy a fenntartható gazdasági formák előnyben részesítése (Richard D. Bardgett 2017.). Az ökológiai, vagy ma divatos kifejezéssel bio-gazdálkodás során nem alkalmazunk „vegyszeres” kezeléseket. Az ökológiai növénytermesztés alapja a megfelelő talaj(élet) előkészítése, a talaj v. termőterület biológiai paramétereinek felmérése, végül a talaj adottságaihoz mérten a megfelelő növényfajok, fajták kiválasztása. A kórokozók támadásaival szemben az első védelmi vonal, hogy lehetőség szerint rezisztens fajtákat használunk. Sokan így egyáltalán nem használnak vegyszeres kezelést, a növények védelmére megfelelő agrotechnikai műveleteket végeznek, illetve a termőterületen a kártevők, kórokozók és „hasznos” élőlények között (megfelelő körülmények között) beállt ökológiai egyensúly következtében jelentős kár nem alakul ki. Vannak, akik bizonyos mértékig alkalmaznak vegyszeres kezeléseket; Magyarországon (és a többi országban is) létezik egy lista, mely tartalmazza azokat a készítményeket, melyek használhatók ökológiai gazdálkodásban is. Ezt a listát rendszeresen frissítik, a készítmények felkerülését pedig (a kiadvány írásakor) a NÉBIH negyed évente ülésező Öko Munkabizottsága határozza meg. Az ide vonatkozó szabályok ismertetése túlmutat a kiadvány lehetőségein, de ezek megtalálhatók a NÉBIH, vagy a Magyarországon tanúsító szervezetek (Hungária Ökogarancia ill. Biokontroll) weboldalain.

Az ökológiai mezőgazdaságra történő áttérés a 2000-es évek elejétől egyre népszerűbb; ennek fő oka lehet, hogy a fogyasztók mind szkeptikusabbak a „vegyszeres” termeléssel kapcsolatban. Tágabb értelmezésben ökológiai gazdálkodásban nincs helye a szintetikus műtrágyáknak, peszticideknek, transzgenikus fajoknak, antibiotikumoknak, növekedést fokozó hormonkészítményeknek, vagy egyéb vegyi anyagoknak (Francis 2005.). Az egyes országokra vonatkozó szabályok eltérőek lehetnek; hazánkban a megkötések többnyire szigorúbbak a környékbeli országokénál. A szabályok betartását tanúsító szervezetek ellenőrzik.

Lényegében tehát az ökológiai gazdaság működése a régi iskola tanításain alapszik (mikor még nem voltak fosszilis alapanyagokból készült eszközök, szintetikus vegyszerek és a termesztés teljesen „bio” módon zajlott), ahol a hangsúlyt a megfelelő talajon történő termesztésre, az élőlények megfelelő élőhelyének megteremtésére fektették; ezen módszerek gyökereit az ősi Ázsiában találjuk. A módszereket többnyire inkább tapasztalati úton fejlesztették, mint kutatási eredmények alapján. Mára a legfontosabb fejlődés a talaj javítási lehetőségeiben, a kártevők, kórokozók távoltartásának finom hangolásában történt, ill., mint említettük, ezen módszerek kizárólagos alkalmazására tanúsító szervezetek jöttek létre, melyek a termékek csomagolásán jelzik az adott termék „bio-megfelelőségét”. (Francis 2005.) Napjainkra az ökológiai termelésben, egyben klímasemleges és fenntartható gazdaság mellett leginkább elkötelezett országok az északi régiókban ill. az Európai Unióban találhatók.

Gazdasági szempontból gyakran felmerül, hogy adott méretű területen ökológiai gazdaságot folytatva a terméshozam alacsonyabb az „intenzív” gazdálkodásban elérhetőhöz képest, illetve, hogy ezt csak a termék prémium ára ellensúlyozza. Sok esetben kimutatták azonban, hogy hasonló (vagy nagyobb) hozam is elérhető ökológiai gazdálkodásban (Francis 2005.). További lényeges értékelési szempont lehet a vegetációs ciklus során a növényvédelemre fordított összegek összevetése. Elmondhatjuk tehát, hogy az ökológiai növénytermesztést nem szabad figyelmen kívül hagyni, mint valami művészi ágát a növénytermesztésnek. A „bio-termékek” iránti kereslet folyamatosan növekszik, a nyugati országokban egyre többen figyelnek az egészséges életmód szerves részét képző egészséges táplálkozással kapcsolatban a vegyszermentes, feldolgozatlan élelmiszerek vásárlására. A tendencia hazánkban is kezd megjelenni.

 

Ma Magyarországon (az éppen aktuális lista szerint) az ökológiai gazdálkodásban felhasználható készítmények döntő többsége valamilyen réz- vagy kéntartalmú anyag. Természetesen ezek sokat fejlődtek az elmúlt években; míg korábban pl. a virágzás idején rezet nem lehetett használni a toxikus („perzselő”) hatása miatt, addig mára több gyártó is szavatolja a fokozatos hatóanyagleadás kidolgozásával, hogy a készítmény(ek) akár virágzás alatt is használható(k). Ez természetesen nem változtat azon, hogy az egy évben kijuttatható rézmennyiség korlátozott, mert bár a réz egy nagyon hatékony eleme a növényvédelemnek, a környezetet, talajlakó mikroorganizmusokat is károsítja.

Az alkalmazható szerek között megjelennek fertőtlenítők (pl. kálium-hipoklorit), néhány biológiai eszköz (talajjavító, vagy kompetitor mikroorganizmus-készítmények, de találunk nem mikro-organizmusokat is („makroszervezet”), mint pl. ragadozó atkák vagy fürkészdarazsak), és igen kevés növényi olajat (mint napraforgóolaj, narancsolaj, vagy neem olaj); ezek jellemzően rovarellenes felhasználásra dedikált készítmények. Találkozunk még a sokak által használt káliszappannal, feromonos rovarcsapdákkal, kovafölddel.

 

 

Van Der Sluijs, J.P., Amaral-Rogers, V., Belzunces, L.P., Bijleveld Van Lexmond, M.F., Bonmatin, J.-M., Chagnon, M., Downs, C.A., Furlan, L., Gibbons, D.W., Giorio, C., Girolami, V., Goulson, D., Kreutzweiser, D.P., Krupke, C., Liess, M., Long, E., Mcfiel. „Conclusions of the worldwide integrated assessment on the risks of neonicotinoids and fipronil to biodiversity and ecosystem functioning.” Environmental Science and Pollution Research, 2015.: 148-154.

Richard D. Bardgett, David J. Gibson. „Plant ecological solutions to global food security.” Journal of Ecology, 2017.: 859–864.

Francis, C. A. „Organic Farming.” In Encyclopedia of Soils in the Environment, szerző: Daniel Hillel, 77-84. Elsevier Ltd., 2005.